Moszkitó-meter
13.05.23.
A pörbölyi Ökoturiszikai Központ környezetére vonatkozó, folyamatosan frissülő adat.
Szavazás
Melyik őszi programunk tetszett a legjobban?




Korok és erdők

„KOROK ÉS ERDŐK”

 

Az erdőgazdálkodás szemléleti változásainak jelei a gemenci tanösvényeken




A Gemenc Zrt. a Gemenci erdő elhivatott kezelőjeként fenntartható és eredményes gazdálkodást folytat zömében védett természeti területeken. Erdeink nem csak a termelést szolgálják, védőhatást fejtenek ki és eleget tesznek szociális, rekreációs szerepüknek is.

Az erdőgazdálkodás, a fafeldolgozás és a vadgazdálkodás alapozza meg az erdő közjóléti szerepének kiteljesedését, az Erdei Vasút, az Ökoturisztikai Központ, az Erdei Iskola, a tanösvények, stb. folyamatos fejlesztését. A Gemenc Zrt. – mint a térségben az ökoturizmus támogatója, ill. elindítója – e kiadvány segítségével kívánja bemutatni a látogatóknak a Gemenci erdő tanösvényeit.

Malomtelelői tanösvény


Pörböly községtől 8 km-re északra, a Gemenci Erdei Vasút Malomtelelő megállójánál találjuk a Gemenci erdőben elsőként létesített tanösvényt, mely jelzett útvonalon kb. 40 perc alatt sétálható végig. A sétaút egy mocsaras rét, ill. zömében idős keményfás ártéri erdőben került kialakításra. Erdei vasúttal, vagy a töltés felől a kék kereszt-jelzésen haladva, ill. a kék túra útvonala felől is megközelíthető.

Öt tájékoztató táblán a Gemenci erdő kialakulásáról, természeti értékeiről, a hajómalmokról, a világhírű vadállományról, a vadgazdálkodás eredményeiről, a jellemző ártéri fákról, erdőtípusokról és a gemenci ártéri növényzetről kapnak információt a kirándulók. Az ösvény mentén egy megfigyelőtorony is található.

Gyakran megfigyelhető állatok, növények a tanösvény mentén: gímszarvas, vaddisznó, mókus, levelibéka, nagykócsag, szürke gém, fekete gólya, rétisas, holló, Duna-völgyi csillagvirág, fürtös gyűrűvirág, nyári tőzike, mocsári nőszirom, magyar kőris, feketedió, zöld juhar, vörösgyűrűsom, stb.

Megjegyzés: Malomtelelőtől 1 km-re, az erdei vasút Lassi állomásánál nagy esőbeálló, kiépített tűzrakó hely, erdei játszótér, valamint Halászati Kiállítás is található. Malomtelelőből Lassiba, a kék kereszt-jelzést követve juthatunk el. Malomtelelőtől 2 km-re, a kék jelzést követve Nyárilegelőre érünk – innét indulnak a Rezéti-Dunai vízitúrák. A mellékág partján vezető turistaúton még 500 métert sétálva, a Kerülő-Duna hídján való átkelés után egy új erdei pihenőhelyre érünk. A kék túra útvonalán tovább haladva Baja-Dunafürdőre, ill. Bajára érhetünk. Ha a túraútvonalon ellenkező irányba haladunk, az erdei vasút Keselyűsi állomásához, ill. később Szekszárdra érünk.

Nyéki-holt Dunai tanösvény


A tanösvényt az 55-ös főút mentén, az Ökoturisztikai Központtól 1 km-re találjuk.

A 2,5 km-es ösvény, jelzett útvonalon kb. 60 perc alatt sétálható végig,. Nyomvonala egy régi holtág, ártéri rétek, nádasok és kubikgödrök között húzódó erdőben, ill. a gáton került kialakításra.

Az öt tájékoztató táblán a sárközi térségben lezajlott folyószabályozási munkákról, az ártéri halászatról és az egykori életről, valamint a ligeterdők fafajairól, a mocsaras táj védett növény- és állatvilágáról, a hód-visszatelepítésről szólnak.

Gyakran megfigyelhető állatok, növények a tanösvény mentén: szürke gém, kárókatona, rétisas, búbos vöcsök, pézsmapocok, gímszarvas, vaddisznó, zöldes sarkvirág, réti iszalag, fehér tündérrózsa, rucaöröm, nyílfű, fekete galagonya, magyar kőris, kocsányos tölgy, fehér nyár, stb.

Megjegyzés: A Pörbölyi Ökoturisztikai Központban kerékpárokat bérelve, a gátőrháztól, kb. 5 kilométernyi „kerekezés” után érhetünk el a Bátai holt-Dunához, ahol a vízparton egy megfigyelőtornyot és pihenőhelyet találunk.

Rezéti-Dunai vízi tanösvény


A gemenci mellékágban létesített tanösvényen többféle lehetőség szerint túrázhatunk önállóan, vagy túravezetővel. A tanösvény kiinduló pontja a Rezéti-Duna partján, az erdei vasút Nyárilegelő állomásánál található. A kenukat és a túrázókat a kisvasút viszi a helyszínre majd vissza.




Ajánlott túraútvonalak:
Veránka-túra (táv kb. 18 km).: Nyárilegelőtől a mellékágban folyással szemben indulva kb. 8 óra alatt lehet Veránka-szigetet megkerülni.
Rezét-túra (táv kb. 14 km).: A Rezéti-Dunán felfelé haladva a felső torkolatnál lévő dunai homokzátonyig, majd pihenő után visszafordulva Nyárilegelőig.
Kisrezét-túra (táv kb. 8 km): A Rezéti-Dunán lefelé evezve az alsó torkolatig, majd ott visszafordulva Nyárilegelőig.

A vízitúra során gyakran megfigyelhető állatok, növények:
szürke gém, rétisas, barna kánya, kárókatona, nagykócsag, tőkésréce, gímszarvas, vaddisznó, fehérfűz, fekete- és fehérnyár, kocsányos tölgy, zöld juhar, hamvas szeder, mocsári nőszirom, nyári tőzike stb.

Egyéb tudnivalók: A Rezéti-Duna fokozottan védett területrészek között kanyarog, ezért a parton kiszállni nem szabad. Kikötni, pihenni az üdülő feletti zátonyon lehet. A vízi túrázóknak a velük együtt utazó – kellő tapasztalattal és vízi jártassággal rendelkező – kijelölt vezető utasításait be kell tartani. A túrán mindenki a saját felelősségére vesz részt, a mentőmellény felvétele kötelező.

Bárányfoki tanösvény


Szekszárdtól 6 km-re keletre, a Gemenci Szabadidő Központnál található a tanösvény. A 2,3 km hosszú ösvény kb. 60 perc alatt járható végig jelzett útvonalon, a Szilágyi-fok, ill. a Sió-töltés menti keményfás ártéri erdőben a kisvasút végállomása körül.

A hat tájékoztató tábla a sárközi táj vízrendezések előtti állapotát, a hajdani ártéri foglalkozásokat, valamint a Gemenci erdő növény- és állatvilágának a tanösvény mentén gyakran előforduló egyes fajait mutatják be.

Gyakran megfigyelhető állatok, növények a tanösvény mentén: szürke gém, tőkés réce, őz, vaddisznó, szarvasbogár, zöldes sarkvirág, májusi gyöngyvirág, mézgás éger, vénic-szil, fehérnyár, stb.

Pandúri tanösvény


A tanösvény Baja város déli részén, az 51-es főút szeremlei leágazásától 1 km-re, a Pandúr-szigeten található, a Sugovica valamint a Szeremlei holt-Duna parti erdőkben. A tanösvény hossza 5 km. A kb. két órás séta során a holtág partján és a töltés mellett több helyen rönkasztalokat, padokat találunk. A hat információs tábla a sziget gazdag madárvilágát, az ártér halait, a vadászható állatfajokat, az ártéri fafajokat és a védett növényeket mutatja be.

Gyakran megfigyelhető állatok, növények: tőkés réce, szürke gém, jégmadár, szarvas, vaddisznó, vízisikló, levelibéka, fehérfűz, fehérnyár, kocsányos tölgy, feketedió, mocsári nőszirom, nyári tőzike, fekete galagonya, stb.

Vajas-torok tanösvény


A tanösvény Bajától északra, az árvízvédelmi töltés mentén, a Vajas-toroki gátőrháznál található. Sükösd, ill. az 51-es főút felől is megközelíthető. A Duna bal partján a töltés és a folyam közti ártéri erdőben közel 1,5 km-es túrát tehetünk.

A Vajas-fok mentén a visszatelepített hódok rágta fákat lehet megfigyelni, magának az állatnak a megpillantásához szerencse is kell. A gátőrháztól induló útvonalon, a töltés lábánál tájékoztató táblákat, az ösvényen a Dunához közeledve kilátót is találunk.

Keselyűsi tanösvény


A tanösvény, az erdei vasút Keselyűs állomásánál, az Őcsény 30 C-jelű erdőrészletben 2009 tavaszán került kialakításra. 2008-ban az „Európai Erdők Hete” alkalmából egy vágásterület felújítása során, általános iskolások közreműködésével kezdődött a tanösvény létesítése.

Hat tájékoztató tábla ad információt a természetközeli, fenntartható erdőgazdálkodásról, az erdőrész felújításáról, az erdőszerkezet átalakításáról és az ártéri erdő élővilágáról.

Európa területének 44%-át, hazánk területének 20%-át erdő borítja. Magyarország erdőterülete az erdészeti tevékenységnek köszönhetően folyamatosan növekszik.

Az erdők az üvegházhatást okozó gázok folyamatos megkötésével jelenleg a leghatásosabban mérsékelik a klímaváltozás ütemét, védik a földi életet. A fa felhasználása a XXI. században is a legjobb választás a környezetvédelem terén, mivel fa, a legősibb megújítható, környezetkímélő nyersanyag és energiaforrás.

A Gemenci erdő a XVIII. században elkezdődött folyószabályozási és ármentesítési munkálatok, valamint az azzal összefüggő gazdálkodási tevékenység által alakult ki. A terület előző tulajdonosa a kalocsai érsekuradalom és kisebb részben a királyi közalapítvány volt. A 100-120 évvel ezelőtt végzett, nagyarányú erdőtelepítés során gazdaságilag hasznosítható, de nem őshonos fafajokat is ültettek.

A Gemenc Zrt célja, hogy minél természetközelibb erdőket hozzon létre, ezért 1996-óta a társasághoz tartozó 38 ezer hektár erdőből, mintegy húszezer hektárnyi ártéri területen van folyamatban a fafajcsere. Az évi kb. 350 hektárnyi felújításból 80-100 hektáron cseréljük le a nemesnyár- és a feketedió erdőket őshonos fafajokra. A nemes nyár helyére fehér fűz, fehér- és feketenyár, a feketedió-állomány helyére magyar kőris, kocsányos tölgy és vénic-szil kerül.

A "Korok és erdők" c. kiadvány itt letölthető!

vissza