Az uradalom megalakulása

Az uradalom megalakulása

A török alóli felszabadító harcok egyik diadalmas hadvezére Savoyai Jenő herceg, hadvezéri sikerei jutalmául 1699-ben hatalmas birtokot kapott a királytól. Jenő herceg Bellyén várszerű kastélyt épített, majd hozzákezdett birtoka rendezéséhez.

A herceg utód nélkül halt meg, hatalmas birtoka visszaszállt a kincstárra. A birtokot 1780-ban Mária Terézia lánya Mária Krisztina főhercegnő és férje Albert Kázmér Szászország- Teschen hercege vásárolta meg. Ők is örökös nélkül haltak meg, birtokukat testvére II. Lipót császár és király fiára Károlyra hagyták. Károly Napóleon felett győzedelmeskedett Aspernél, majd elsőrangú katonai író lett. A birtokot fia, Albrecht (Albert) örökölte.

Albrecht kitűnő hadvezér (a Custtozzai győzelem fűződik a nevéhez), később a császári hadsereg főfelügyelője volt. Az udvar egyik legkonzervatívabb politikusa volt, mindamellett nagy birtokgyarapító és szervező. Hatalmas birtokát nagyszerű érzékkel szervezte, nem zárkózott el alkalmazottai szociális támogatásától sem. Iskolákat, intézeteket alapított, és tovább növelte örökölt világhírű grafikai gyűjteményét, az „Albertinát”.

A Bellyei Uradalmat mintagazdasággá szervezte. Legfontosabb feladatának a Duna szabályozását, hajózhatóvá tételét, árvízelhárító gátak építését tekintette. Ezáltal az áradásoktól megvédett területeken magas színvonalú mezőgazdaságot és állattenyésztést honosított meg. Fejlesztette a halászatot, és legfőképpen világszínvonalra emelte a vadgazdálkodást.