Fejedelmi vadászatok

Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó évtizedeiben a kor általános divatja szinte kötelezővé tette az előkelő családok férfi és nő tagjai számára, hogy az akkor lovagiasnak nevezett sportot űzzék, vadásszanak. Aki medvét akart lőni, a görgényi havasokba ment Teleki Sámuel vadászterületére, aki pedig szarvast, az a bellyei uradalomba, ahol a vadászati jogokat a tulajdonos főhercegi család gyakorolta. A birtokból Trianon után Karapancsa és Izabellaföld, a mai Béda maradt meg határainkon belül. A tájegység legszebb és ugyanakkor a Gemenc Zrt. legnagyobb vadászházát, vadászkastélyát a Habsburg főhercegi család emelte az 1900-as évek elején Karapancsán. A háromszintes, tagolt homlokzatú neobarokk stílusú kastély hallja és lépcsőtere fa- és márványborítású. A környező, mintegy 30 hektár kiterjedésű park alapja a tájra jellemző tölgy-kőris-szil ligeterdő, amelyet számos flóraelemmel színesítettek. A park tervezésekor arra törekedtek, hogy növényzete az ősszel kezdődő vadászati idényre öltsön ünnepi díszt. A bédai részen, Kölked-Erdőfű határában, Frigyes főherceg a XX. század első évtizedében építetett vadászházat.

A bellyei fejedelmi vadászatok Albrecht főherceg utolsó éveiben, leginkább azonban 1895-ben bekövetkezett halála után váltak igazán divattá. A birtok ura Frigyes főherceg lett. Frigyes fejedelmi rokonsággal büszkélkedhetett, leszármazottja volt Mária Teréziának, II. Lipótnak, nagybátyja volt Ferenc császár, közvetlen rokona volt XII. Alfonz és János Károly a mai spanyol király.

Frigyes felesége, az uralkodásra termett Izabella Groy-dülmeni hercegnő volt. Egyes vélemények szerint ő volt a férfi a családban. Dinasztikus terveket szövögetett. Legidősebb lányát, Mária Krisztinát szánta Ferenc Ferdinánd trónörökös hitveséül, aki azonban váratlanul Izabella egyik udvarhölgyét, Chotek Zsófia grófnőt választotta, ezzel rangon alul nősült, lemondva természetesen gyermekei uralkodói jogáról. Később fiát, 9. gyermekét, Albrechtet szerette volna magyar királynak látni, de itt meg ő nősült rangon alul (elvált asszonyt vett el), sőt belekeveredett egy frankhamisítási botrányba, így ez a terve is meghiúsult.

Frigyes főherceg is, Izabella főhercegasszony is, sőt a nyolc lány, illetve az egyetlen fiú is szenvedélyes vadász volt, ezért az ő idejükben lettek híresek a bellyei vadászatok.

Frigyesnek bellyei uradalmán kívül jelentős birtokai voltak Magyarországon (Magyaróvári Uradalom), Ausztriában, Csehországban is. E hatalmas, országnyi birtok számtalan lekötöttsége mellett is időt és lehetőséget adott Frigyesnek arra is, hogy nagy gonddal kezelje a bellyei, csaknem 30.000 holdat kitevő erdőségét, különleges vadállományát s ott legendás fejedelmi vadászatokat tartson.

Mindenekelőtt bemutatta különleges kincsesbányáját (erdejét, vadját) országnak, világnak. Budapesten is látni lehetett a „bellyei szarvast”, a pécsi 1907. évi országos kiállításon (melynek feleségével fő védnökei voltak) önálló pavilonban, diorámában mutatták be a bellyei ártéri erdőt, kapitális bikákkal. Ugyanez látható volt a bécsi nemzetközi kiállításon is.

A fejedelmi vadászatok legismertebb résztvevői a következők voltak: Albert szász király, Rudolf főherceg, trónörökös, Vilmos, Nassau hercege, Lipót bajor uralkodó herceg, I. Ferenc József császár és király, II. Vilmos német császár, Ferenc Ferdinánd trónörökös, az angol trónörökös, XIII. Alfonz spanyol király, Széchenyi Zsigmond gróf.

A főhercegek természetesen gondoskodtak vendégeik ellátásáról, kényelméről is. Az uradalom területén számos kastély, vadászház biztosította a főúri kényelmét a vadászoknak. A vendégek a bellyei, főherceglaki kastélyokban, a bédai, karapancsai, kőriserdei vadászkastélyokban szálltak meg.

Különösen II. Vilmos német császárnak volt ez az egyik kedvenc vadászterülete. Ő szenvedélyes vadász hírében állt, nagy pusztítást tudott végezni a vadállományban. Lelkes vadász volt I. Ferenc József is, csakhogy ő megfontoltabb, talán sportszerűbb módon lőtt és nem lövöldözött. Csakúgy, mint Lipót bajor uralkodó herceg, kit igazi úri vadászként tartottak számon.

A német császár négy alkalommal vadászott a Bellyei uradalom erdeiben: 1893-ban, 1897-ben, 1903-ban és 1910-ben.

Az első alkalommal Albert szász király és Lipót bajor uralkodó herceg társaságában érkezett. A vadászok a kőriserdei házban szálltak meg (közben, mintegy pihentetőként a házigazda bemutatta a táj színes sokac népviseletét, ami annyira megtetszett a császárnak, hogy ezt ittléte alatt is többször meg kellett ismételni).

Másodszor 1897-ben vadászott a császár az uradalomban. Ez alkalommal vele volt I. Ferenc József császár és király is. A vadászat egy nagyobb látogatási program részét képezte. (Tatán hadgyakorlat és vadászat, utána a Bellyei Uradalomban vadászat, majd többnapos budapesti városnézéssel egybekötött program.)

Vilmos császár saját udvari különvonatán érkezett Mohácsra, itt találkozott I. Ferenc Józseffel, majd a Sophie nevű hajón mentek tovább a vadászat színhelyére. A német császár vadászataira vadászjegyet is váltott. Ez alkalommal a karapancsai régi kastély (mai kiskastély) és a kőriserdei kastély volt az uralkodók szállása.

Hasonló volt a helyzet, az 1903 évi vadászatkor is. Mivel a rendszeres vadászatok alkalmával szállásaik kicsinek bizonyultak, ezért Frigyes főherceg elhatározta, hogy a vadászat illő pompáját biztosítva, a német császár tiszteletére pompás vadászkastélyt építtet Karapancsán. E kastély 1910 ben készült el neobarokk stílusban, pár száz méterrel a régi vadászházzal szemben, annak tengelyében.

1910-ben II. Vilmos német császár érkezése előtt Izabella főhercegasszony maga rendezte be a császár lakosztályát. A hálószoba falára Vilmos császár családi képeit helyezte el, a dolgozószobát úgy alakította ki, hogy egyben társalgó és pihenőszoba is legyen.

A császár Karapancsa közelében szállt ki a motoros bárkából és felsétált Izabella főhercegnővel, fővadászával, Izabella udvarhölgyével, a főhercegi fővadásszal a töltésen álló hintóig. Majd lovas hintóval mentek a vadászkastély előtti gyülekezőig. A sikeres vadászat után az elejtett szarvasbikák előtt ünnepi, hadvezéri pózban látható. Majd az alkalmi ünnepségen sokac asszonyok és lányok között, lehajolva beszélget egy kis sokac lánnyal (Izabella tolmácsolásával), egy falusi bíró mély hódolatát fogadja, sőt Izabellával kólót is táncol.

A fényképekről az is megtudható, hogy a vadászat során 9 szarvasbikát lőtt. A császár baranyai vadászatai során összesen 47 szarvasbikát terített le.

Ez volt az utolsó császári vadászat, mert közbeszólt az I. világháború. A trianoni béke után a hatalmas vadászbirodalom kettészakadt, nagyobbik része a szerb királysághoz került a kőriserdei birtokrésszel. A későbbi Jugoszláviában szakszerűen kezelték az egykori főhercegi vadászterületet, csakúgy mint a Magyarországon maradt részt is.

Frigyes főherceg halála után (1936) fia, Albrecht főherceg, a terület vadállományának számbavételét, kezelését, a selejtezések irányítását Széchenyi Zsigmond grófra bízta, ki ezt a feladatot mintaszerűen el is látta. 1945-ben Albrecht főherceg birtokát felosztották.